A WEF által megkérdezett vezető közgazdászok kétharmada számít idén globális recesszióra, és mintegy 18%-uk "rendkívül valószínűnek" tartja azt, vagyis több mint kétszer annyian, mint az előző, 2022 szeptemberében végzett felmérés során - írja a Reuters.
Az S&P Global és a Morgan Stanley szerint India hamarosan megelőzi Japánt és Németországot, és a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válik - írja a CNBC.
A Forbes immár hatodik éve tette közzé a világ legjobb munkáltatóinak rangsorát. A 2022-es listát a Statistával együttműködve állították össze, a piackutató cég 57 ország 150 000 teljes és részmunkaidős munkavállalóját kérdezte meg a multinacionális vállalatoknál, hogy megállapítsa, melyek azok, amelyek kiemelkedőek olyan területeken, mint: impakt és vízió, tehetségfejlesztés, nemek közötti egyenlőség és társadalmi felelősségvállalás. Az idei listán összesen 800 vállalat szerepel, a teljes rangsort itt lehet megnézni. Cikkünkben az első három helyezettel foglalkozunk, megnézzük, hogy mit érdemes tudni a nagyvállalatokról 2022-ben.
A tavaly megalkotott, azóta sokat vitatott globális adóügyi megállapodás a héten Washingtonban tartott magas szintű nemzetközi találkozókon komoly támogatást kapott - írja a Bloomberg.
Stanley Pignal, a The Economist újságírója osztott meg Twitter-fiókjával egy videót, amely szerint francia fiatalok csoportba verődve kapcsolják le üzletek homlokzatának világításait.
Oroszország ukrajnai inváziója óta a multinacionális vállalatok tömegesen hagyták el Oroszországot, miközben a világ nagy gazdaságainak szankciói egyre súlyosabbak. Eközben az orosz egyetemeken olyan változások zajlanak, amelyek megnehezítik az ország diákjainak külföldi tanulását - írja a Business Insider.
A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Közel 30 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a magyar pályakezdők bérigénye, amely most átlagosan nettó 322 ezer forint. A nők és férfiak közötti bérigény szakadék pedig 20%-ra ugrott - derül ki a pályakezdő állásportál felméréséből. A Zyntern.com szerint a munkaerő kereslet növekedése, az infláció, a háború és a bizonytalanság sok tekintetben hozott változást a korábbi évek kutatási eredményeihez képest. A fiataloknak elsőszámú szemponttá vált a fizetés mértéke, az elismerés és hosszútávú karrierlehetőségek. Változatlanul a nagyvállalatok a legkedveltebb munkaadók.
Az Európai Parlament (EP) képviselői jóváhagyták azt az európai bizottsági javaslatot, amely kötelezővé tenné a globálisan minimum 15 százalékos társaságiadó-kulcsról született nemzetközi megállapodást - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Tavaly év végén az Európai Unió tajvani képviselete, az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Iroda közzétette az EU-Tajvan kapcsolatokról szóló 2021-es kiadványát. E dokumentum egyik állítása sokakat meglepett: az EU-n belül Hollandiában található a legnagyobb tajvani közvetlentőke-állomány (49%), a második helyen pedig - 18,8%-os részesedéssel - Magyarország szerepel. Míg Hollandia pozíciója nem szorul különösebb magyarázatra (a Tajvanhoz hasonló méretű ország a világ egyik legvonzóbb célpontja a külföldi befektetések számára elsősorban szabályozási okok miatt), addig Magyarország második helyezése első pillantásra igen meglepő, tekintettel hazánk és Kína szoros, nyugati szövetségeseink által is gyakran bírált kapcsolatára. A Budapest és Peking közötti baráti viszony egyik "mellékhatása" pedig az, hogy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatunk sem túl szívélyes. Felmerül tehát a kérdés: miért választják a tajvani vállalatok befektetési helyszínként az EU leginkább Kína-barát országát?
A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Reményét fejezte ki az amerikai pénzügyminiszter vasárnap, hogy az Egyesült Államok törvényhozása elfogadja a globális minimumadóról szóló tervezetet, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalatok megadóztatását.
Újabb nyolc céggel, 35-re bővült a Kiemelt exportőr partnerségi programhoz (Kepp) csatlakozott vállalatok köre - közölte Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) exportnövelésért felelős helyettes államtitkára a programhoz csatlakozó vállalatok együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen kedden.
Daniele Franco olasz gazdasági miniszter a mai G7-ülés után azt mondta, reméli, hogy a G20-ak körében is egyetértés születik - írja a Reuters.
A G7 pénzügyminiszterei a mai napon megállapodtak arról, hogy az országokban legalább 15%-ot meg kell haladnia a minimális társasági adókulcsnak. Az országok emellett hitet tettek amellett is, hogy a nagyvállalatok ezentúl ott adózzanak, ahol a valós tevékenységet végzik - utóbbival nem titkolt céljuk az amerikai technológiai óriások adóelkerülési gyakorlatának felszámolása volt. Az érintettek most reagáltak a fejleményekre.
Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány az egyetem és nagyvállalati partnereinek együttműködését, közös fejlesztéseiket? Az innovációkat tekintve mi az, amiben üzleti lehetőség rejlik a jelenlegi piaci helyzetben, mit keresnek most a befektetők? Dr. Lengyel Lászlóval, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatójával, valamint Dr. Charaf Hassannal, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.
A száz százalékban magyar 77 Elektronika Csoport megvásárolta a német Analyticon Biotechnologies AG-t. A német piacon a második legnagyobb reagenscsík gyártónak számító Analyticon AG. akvizíciójával a magyar orvostechnikai vállalat célja, hogy a jövőben saját tulajdonában tudja a 77 Elektronika által gyártott vizeletvizsgáló automaták működtetéséhez szükséges reagenscsíkok gyártását is. Az idén 35 éves 77 Elektronika közel száz országba exportálja az UriSed technológián alapuló vizeletelemző automata laborrendszereit, tavalyi árbevételük meghaladta a 31 milliárd forintot.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
